ÁRFOLYAM

Az értékpapírok világában az árfolyam valamely értékpapír aktuális piaci ára.

A részvények tőzsdei árfolyamát forintban határozzák meg, míg kötvények esetében az árfolyamot szokásosan a névérték %-ában fejezik ki.

Kötvényeknél megkülönböztetjük az ún. nettó, illetve a bruttó árfolyamot. A tőzsdei kereskedésnél a nettó, azaz az időarányos kamatoktól megtisztított árfolyam használatos. A lakossági forgalomban a felhalmozott kamatokat is tartalmazó ún. bruttó árfolyam játszik szerepet.

Az értékpapírok árfolyama a tőzsdei kereskedés során pillanatról pillanatra változik. Az árfolyamváltozások követése, illetve egy értékpapír-állománnyal kapcsolatos elszámolások érdekében a tőzsdék a kereskedés lezártát követően közzéteszik minden forgalmazott papír vonatkozásában a napi nyitó, minimum, maximum, záró, illetve átlagárfolyamokat. Szintén az elszámolásokhoz kapcsolódóan kiemelt jelentősége van a papírok év végi záróárfolyamának.

Az értékpapírok mellett a pénznek is lehet árfolyama: amikor egy pénznemet egy másikra szeretnénk átváltani, akkor az árfolyam az egyik pénznem másikban kifejezett ára. Az árfolyam mindig egy adott időszak során érvényes ár. A gyakorlatban a bankok naponta hirdetik meg az aznapra érvényes aktuális árfolyamokat.

Például, ha az euró forintban kifejezett mai árfolyama 330, akkor 330 forintot kell fizetni egy euróért. Persze a dolog azért nem ennyire egyszerű. Kérdés, hogy valutát vagy devizát szeretnénk-e váltani, illetve eladni vagy venni kívánunk-e.

A valuta valamely ország pénze, törvényes fizetőeszköze készpénz formájában. Amikor külföldi utazás előtt váltunk némi készpénzt, akkor valutát vásárolunk. A deviza ugyanennek az országnak a pénze csak éppen számlapénz formájában. Devizát költünk például, amikor külföldön a bankkártyánkkal vásárolunk: ilyenkor a bank forintért eurót (devizát) ad el nekünk.

Hogy miért van ennek jelentősége? Mert egész egyszerűen ugyanaz az euró nem ugyanannyiba kerül, ha készpénz formájában, azaz valutaként, illetve ha számlapénzként, azaz devizaként vásároljuk meg. Ha megfigyeljük, a valutaárfolyam számunkra mindig kedvezőtlenebb, mint a devizaárfolyam, azért, mert a banknak is drágább a készpénz (valuta) rendelkezésre állását biztosítani, és ennek meg is fizetteti velünk az árát.

Akár értékpapír-, valuta- vagy devizaügyletről legyen szó, a tranzakciónak mindig lesz költsége számunkra. Valuta- és devizaügyletek, illetve bizonyos értékpapírok (pl. államkötvények) esetében az árfolyam magában foglalja a pénzügyi közvetítő (bank, brókercég stb.) díját, más esetekben (pl. részvényvásárlás vagy eladás) a jutalék külön díj formájában fizetendő meg.

Az első esetben, amikor a jutalék az árfolyamban foglalt, nem ugyanaz lesz az ár, ha eladni vagy vásárolni szeretnénk. A bank mindig a saját szemszögéből határozza meg, hogy az adott ügyletre melyik, a vételi vagy az eladási árfolyam vonatkozik-e. A vételi árfolyam, amin a bank vásárol tőlünk, mindig alacsonyabb, mint az eladási árfolyam, amin eladja nekünk ugyanezt a valutát, devizát vagy állampapírt.

Például, ha 100 euró készpénzt (valutát) szeretnénk forintra váltani a bankfiókban, akkor a bank az euróvételi árfolyamon fogja tőlünk megvásárolni. Ha kis idő múlva kiderül, hogy mégis szükségünk van 100 euró készpénzre, akkor viszont a (vételinél magasabb) eladási árfolyamon fogjuk tudni megvásárolni azt. Ugyanígy működik, ha devizát vagy állampapírt veszünk vagy eladunk. (Éppen a devizaváltási költségek csökkentésének ígéretével lépett a piacra startupként több fintech vállalkozás is.

Amennyiben viszont brókercégünkön keresztül részvényeladást vagy -vételt indítunk, a részvény ára az aktuális piaci ár lesz, viszont emellett a számlánkat még megterheli a díjjegyzék alapján számított jutalékkal (leggyakrabban egy fix összeg és az ügylet értékének bizonyos %-a). Ezek a költségelemek kiemelten fontossá válnak, ha valaki kereskedni kíván értékpapírokkal – azaz tőzsdézne – hiszen egy napi többszöri vétel-eladás esetén ez már jelentősen befolyásolhatja az elérhető árfolyamnyereséget.