DEVIZA

Devizának számít egy adott országban minden másik ország pénznemében kifejezett pénzügyi követelés (pl. számla, csekk, váltó stb.) akkor is, ha a követelés mondjuk egy belföldi bankkal szemben áll fenn, azaz mondjuk Magyarországon eurószámlánk van a bankban, és azon van valamekkora euróösszeg.

A devizát célszerű megkülönböztetni a valutától, ami ugyanennek a készpénz-megtestesítője, tehát ha Magyarországon eurónk lappang a fiókban, amit síelésből hazahoztunk, akkor valutánk van. A megkülönböztetés azért indokolt, mert a devizán hagyományosan sokkal kisebb az átváltáskor a veszteség, azaz kisebb a váltónál alkalmazott vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Ennek magyarázata a készpénztartás költségében keresendő.

Ráadásul a devizaárfolyamokban fennálló különbözet csökkentésére az utóbbi időben számos nemzetközi startup cég alakult és működik sikerrel. Az ilyen fintech cégek a általában mindenütt elfogadott kártyát is adnak a szolgáltatás mellé, és rendkívül alacsony kulcsokkal és díjakkal dolgoznak a nemzetközi átutalások területén.

Gyakran hallott kifejezések a pénzügyekben a devizabelföldi, illetve a devizakülföldi. Nem kell megijedni, az magánszemélyek esetében lényegében annyit jelent, hogy az illetőnek van vagy nincs magyar személyi igazolványa, cégek esetében pedig azt, hogy az illető cég Magyarországon, avagy külföldön van bejegyezve. Annyit azért jó, ha tudunk, hogy devizakülföldinek számít egy magyar vállalkozás külföldi fióktelepe, és fordítva, devizabelföldi egy külföldön bejegyzett cég magyarországi fióktelepe.