EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG / EGT / EUROPEAN ECONOMIC AREA / EEA

A két európai gazdasági integráció – az EU és az EFTA – Európai Gazdasági Térség néven szabadkereskedelmi társulást hozott létre, mely 1994 januárja óta létezik. Az EGT-t azzal a céllal hívták életre, hogy a nem EU-tag Norvégia, Izland és Liechtenstein is részese lehessen az EU egységes piacának. A mai EFTA negyedik tagja, Svájc nem csatlakozott az EGT-megállapodáshoz, az ország mintegy 120 kétoldalú megállapodás keretében működik együtt az Európai Unióval.

Tudnunk kell, hogy az EGT messze több egy hagyományos szabadkereskedelmi megállapodásnál. A részes EFTA-országok az EU legtöbb belső piaci szabályát átveszik, az EGT valamennyi országa között megvalósul a négy gazdasági szabadság (az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása), valamint a hozzájuk kapcsolódó szakpolitikák, pl. verseny-, közlekedés-, energiapolitika.

A szabadságjogokhoz kapcsolódó ún. horizontális politikák is részei az EGT-megállapodásnak: a szociális jogok (munkahelyi egészségvédelem és biztonság, munkajog, egyenlő bánásmód), a fogyasztói és a környezeti politika mellett a kutatáshoz és technológiafejlesztéshez kapcsolódó együttműködések.

A három EFTA-tagállam nem élvezheti ugyanakkor az egységes piac valamennyi vívmányát, nem része ugyanis az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó megállapodásnak a közös agrárpolitika és a közös halászati politika vagy a közös kereskedelempolitika és a vámunió, nem lehetnének tagjai az EGT/EFTA tagállamok az EU gazdasági és monetáris uniójának (GMU), az együttműködés nem terjed ki sem a közös kül- és biztonságpolitikára, sem a bel- és igazságügy területére (a három ország ugyanakkor része a schengeni térségnek).

Az EGT keretében a három EFTA ország ugyanakkor bevonódik az egységes piacra vonatkozó uniós jogszabályok előkészítésébe. Azok átvételéről az EU és az érintett EFTA-államok képviselőiből álló EGT Vegyes Bizottság dönt, az EU Miniszterek Tanácsának képviselőiből és az EFTA/EGT államok külügyminisztereiből álló EGT Tanács politikai iránymutatásait figyelembe véve. Az EGT-vonatkozású uniós rendeletek az EU-tagállamok gyakorlatával azonos módon beépülnek a három ország nemzeti jogába, az EGT-vonatkozású uniós irányelveket pedig mindhárman átültetik nemzeti jogukba (ha egy uniós jogszabály EGT-vonatkozású, az mindig a jogszabály címe alatt olvasható).

Az EGT-megállapodás Parlamenti Vegyes Bizottságot is életre hívott, feladata a megállapodás folyamatos nyomon követése, az EGT-re alkalmazandó uniós jogszabályok ellenőrzése.