SAJÁT ERŐ / ÖNERŐ / ÖNRÉSZ

A saját erő (vagy önerő) egy-egy beruházás árának azon része, amelyet a beruházást megvalósító cég maga tesz hozzá a költségekhez. A kívánt beruházás árának egy részét a vállalkozás fedezheti beruházási hitelből, ez mindennapos, különösen akkor, ha a banki hitelek jó feltételekkel elérhetők, alacsony a kamat, rugalmas a pénzintézet. A bank jó időkben egy-egy megalapozott beruházási tervre szívesen ad pénzt, mert azt reméli, hogy kamatostul visszajön a hitele.

Ugyanakkor részben a terhek megosztására, részben a komolytalan partnerek kiszűrésére az esetek többségében megkövetelnek egy bizonyos önrészt, vagyis saját erőt. Ez azt jelenti, hogy a beruházás költségeinek egy részét hitelezik csak, egy másik részét a beruházónak kell a saját zsebéből fizetnie.

A saját erő majdnem minden beruházás finanszírozásánál alapfeltétel, nagyon ritka az olyan, amikor teljes egészében támogatásból vagy hitelből, önrész nélkül meg lehet valósítani valamit – ha van is ilyen, az általában kisebb jelentőségű, olcsóbb beruházás, és nemritkán meg kell előlegezni, tehát legalább egy ideig itt is be kell szállni saját pénzzel.

Hogy mekkora a saját erő mértéke, az számos tényezőtől függ. Ha kockázatosabb a beruházás, akkor a bank magasabb arányú saját erőt követelhet meg, de alacsonyabb lehet az önrész mértéke, ha például állami vagy uniós támogatás van az adott dologra, sőt ebben az esetben még a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel is segítségünkre lehet.

A saját erő tipikusan minimum 10 százalék szokott lenni, ha a tervezett beruházás árának legalább tizedét nem tudja egy cég beletenni a projektbe, akkor kevés az esély arra, hogy komolyan vegye bármely bank és kockáztassa érte a pénzét. Más esetekben ennél sokkal nagyobb összeget kell beletenni, és örülhetünk, ha a banktól 40 százaléknyi hitelt kapunk – ilyenkor 60 százalék akár teljes egészében is cégünket terhelheti.

A legkellemesebb az, amikor uniós vagy állami támogatásból fejleszthetünk, ezek támogatásintenzitása ugyanis akár 40-50 százalék lehet, vagyis a beruházás majdnem felét fizetik, és a másik felét kell valahogy összerakni – például 25 százalék saját erővel és 25 százalék hitellel.

A saját erő mértéke tehát erősen projekt- és bankfüggő, de saját megfontolásaink és szempontjaink is befolyásolhatják. Sokan gondolják úgy, hogy minél alacsonyabb a saját erő, annál jobb, de ilyenkor könnyen eladósodhat a vállalkozás.

Mások úgy vélik, amit lehet, azt saját pénzből fizetnek, és vagy nem vesznek fel hitelt, vagy csak nagyon keveset. Ez néha bölcs döntés lehet, de ha túlzásba esünk, ilyenkor a vállalkozás sok erőforrását köthetjük le évekig, és bár nincs hitelünk, újabb fejlesztésekre sokáig nem is gondolhatunk. Mint sok minden másban, itt is a jól átgondolt, megtervezett döntés és az arany középút a nyerő – már amennyiben a lehetőségeink ezt megengedik.