SZERZŐI JOG

A szellemi tulajdonnak két alapvető fajtája van: a szerzői jog által védett művek és az iparjogvédelem körébe tartozó tervek, megjelölések és más szellemi alkotások.

A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint – az ún. kapcsolódó jogok révén – a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket, így védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok. A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg.

Az egyéni jelleg akkor áll fenn, ha az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra és ezek közül a szerző (alkotó) egyéni módon valósítja meg, hozza létre alkotását.

Az eredetiség azt jelenti, hogy a művet maga a szerző alkotta meg és nem egy már korábban létező alkotás egyszerű másolatáról van szó.

A szerzői jog automatikus: a védjeggyel vagy a szabadalommal ellentétben a védelemhez a művet nem kell sehol bejelenteni, nyilvántartásba vetetni. Éppen emiatt néha jogsérelem esetén súlyos bizonyítási problémákat vet fel, hogy egy műnek tulajdonképpen ki is a szerzője. A szerzőknek ezért célszerű odafigyelni arra, hogy a szerzőségük minél egyértelműben bizonyítható legyen. Ebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vezetett önkéntes műnyilvántartás is segíthet.
Ha valaki (a szerző) bármilyen művet megalkot, akkor a szerzői joga ezen a keletkezése pillanatától fennáll. A szerző a szerzői jog által garantált személyhez fűződő és vagyoni jogoknál fogva

• jogosult arra, hogy őt a mű szerzőjeként elismerjék,
• szabadon dönthet arról, hogy a műve nyilvánosságra kerüljön-e és ha igen, akkor mikor, hol és hogyan,
• a védelmi időn belül engedélyezheti, hogy más a művet felhasználja,
• az engedélye fejében általában szerzői jogdíjra jogosult.

A művek felhasználása nagyon sokféle lehet. Egy könyv kiadásához bármilyen példányszámnál elég, ha a szerző és a kiadó egyetlen szerződést megköt. Egy zeneszám viszont a legváltozatosabb helyeken hangozhat el – rádióban, online zeneszolgáltatásban vagy akár egy rendezvényen. Az ilyen tömeges felhasználásokat rendszerint a közös jogkezelők (listájuk itt található) engedélyezik a szerzők nevében, és ők is szedik be számukra a jogdíjat.

A szerzői jogszabályok – ritka kivételként – a jogvédett művek szabad felhasználását is megengedik. A szerzői jog szabályrendszerétől eltérően próbálja meg a szabad felhasználást szabályozni a Creative Commons rendszere.

A szerzői jogról szóló törvény itt található meg.