TENDER / VERSENYTÁRGYALÁS

Az ajánlattevők szigorú formaságok közötti versenyeztetését magáncégek nagy értékű beszerzéseiknél, építési beruházásaiknál alkalmazzák, ha nem kívánnak időt, pénzt és energiát szánni a legkedvezőbb források felkutatására. Ezek a cégek maguk alakítják ki versenytárgyalási felhívásaik feltételeit, beruházásoknál rendszerint mérnöki tanácsadó irodák bevonásával.

Beszerzési, beruházási igényeiket rendszerint pénzért megvásárolható feltételfüzetekben (tenderfüzet) teszik közzé, távol tartva a komolytalan ajánlattevőket. Ebben határozzák meg konkrét beszerzési igényeiket, a beadandó ajánlatok tartalmát és felépítését, az ajánlatokat kísérő nyilatkozatokat, az elbírálás szempontjait, az ajánlatok beadási idejét (napra, órára pontosan) és helyét, az eredményhirdetés mikéntjét és idejét. Vásárlási szándékuk meghirdetése történhet nyílt formában, újságokban, szakfolyóiratokban és ún. meghívásos eljárással (csak a bizonyítottan alkalmas szállítók felkérésével) – gyakran egy tendereztetést szolgáló online felületen.

A versenytárgyaláson résztvevőknek rendszerint meghatározott mértékű bánatpénzt kell letétbe helyezniük (többnyire ún. bánatpénzt pótló bankgarancia helyettesíti), ajánlati komolyságukat ezzel is bizonyítandó. Az ajánlatokat előbb formai szempontok szerint bírálják el, majd gazdasági tartalmuk és az ár, illetve az árat befolyásoló kereskedelmi feltételek (pl. ajánlott fizetési mód) versenyeztetése alapján választják ki a nyertes ajánlattevőt, akivel megkötik a szállítási, illetve beruházási szerződést. Mindezt egy magánvállalkozás minden állami kontroll nélkül teszi és valósítja meg.

Más a helyzet, ha közpénzek elköltésére hirdetnek versenytárgyalásokat. Ilyen esetekben az egyes államok közbeszerzési törvényei, az Európai Unió közbeszerzési irányelvei szabályozzák az áru- és szolgáltatásvásárlások, építési beruházások, koncessziós szerződések valamennyi formai és tartalmi követelményét a meghirdetéssel, az ajánlatétellel, az elbírálással és az eredményhirdetéssel kapcsolatban.

Az uniós értékhatár alatti közbeszerzéseket a tagállamok közbeszerzői csak saját országukban kötelesek meghirdetni, az uniós értékhatár feletti versenyfelhívásokat viszont az Európai Bizottság ún. TED (Tenders Electronic Daily) oldalán kell közzétenniük, előírt formaságok szerint.

Az Európai Bizottság SIMAP néven online közbeszerzési rendszert működtet, ahol a közbeszerzési jogszabályoktól a TED-en keresztül a letölthető formanyomtatványokig és az ún. közbeszerzési szótárig minden információt egyetlen helyen megtalálhatunk. A Bizottság e-Certis oldala ugyancsak valamennyi uniós nyelven segíti az ajánlattevőket a tagállamok által megkívánt nyomtatványok kompatibilitásának megállapításában, az EGT-szerte használandó online egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) pedig feleslegessé teszi a korábban benyújtandó ajánlattevői igazolásokat. Ajánlati munkánkhoz segítséget kaphatunk a Közbeszerzési Hatóság oldalain is, ahol megtalálhatjuk a kötelezően igénybe veendő felelős közbeszerzési tanácsadók jegyzékét is.

Minthogy a közbeszerzések világszerte bizonyíthatóan nem mentesek a korrupciótól és a részrehajlástól, nemzetközi szervezetek sokasága is foglalkozik a közbeszerzések tisztaságával (érdemes utalni az ENSZ vonatkozó egyezményére, az OECD munkásságára, a WTO GDP egyezményére, melyhez az EU és valamennyi tagállama csatlakozott).